Vénusz és Mars gyermeke

A rád zuhant idő alatt A rád zuhant idő alattagyamban elsüllyedtél.A sejtjeimbe zártalak,világom része lettél. Van úgy, hogy rád se gondolok,de nem feledlek mégse,s váratlanul felszínre dobbensőm hullámverése. S akár a kés, a gyötrelema rostjaimba mélyed,hogy…

   Amikor nem vagy ittAmikor nem vagy itt: fázom,és belebújok a köpenyedbe,magamba szívom a dohányés borotvahab szagát,kinyitom az aktatáskádat,kezembe veszem a tollat,és a jegyzetfüzetet,aztán lefekszem az ágyba,és testednek helyet szorítok,leoltom a…

       "Emlékek a fejemben arról a napról, mikor találkoztunk,olyan dolgokat mutattál nekem,amit sose fogok elfelejteni ..."

   " Sokáig tartott, én mégis hittem abban,hogy az, akire szükségem van,végül rám talál...."

Akármikor, mikor szomorú leszek azért, mert hiányzol, emlékeztetem magam arra hogy mekkora szerencsém van azért, hogy vagy nekem ...

     "Tudod miről álmodozom? Arról, hogy hallom, valaki az ablakomat dobálja kövekkel, és végül észreveszlek Téged, ahogy a kertünkben állsz ."

"Ha szeretsz és szeretnek, másra már nincs is szükséged. Ha nem szeretsz és nem is szeretnek; nos, akkor nem számít sokat valójában az, amid van..."

"Egy éjjel a Hold így szólt hozzám: "Ha mindig csak sírsz miatta, akkor miért nem hagyod el?" Megálltam egy pillanatra, majd a Holdra néztem & azt mondtam: "Te elhagynád valaha a saját eged?"