Vénusz és Mars gyermeke

       "Olyan gyorsan elszalad... Egy szempillantás, és az élet, amit ismertünk örökre elmúlik. Mi meg csak állunk ott és magunkat kérdezzük:- A szerelmem hogy hagyhatott el?<<- A szépségem mikor kezdett hervadni?<<- A…

Felismerés Törött szárnnyal jöttem e világra angyalt játszani neked. Későn vettem észre, tudnék repülni is veled.(Kántor Irma)

" És valaki megint csodátTudott művelni bennemÉs van újra van a világÉs van benne hova lennem.. Mert ennyi csak szeretsz és szeretlekMilyen egyszerű ez ténylegÉs mindegy hogy tetted vagy tettetedAz örök átlényegülésnek." (Vas István)

"A szerelem (...) olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap. Nem érintheted meg őket, jól tudod, de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után. A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent áthat.…

,,Kiderült, hogy az vagy, akinek gondoltalak. Én sohasem játszottam meg magam, végig őszinte voltam. Végül mégis engem aláztak meg. Csak, hogy tudd elmondom, hogy tudom mi az, attól félni, hogy megmutasd önmagad. ÉN féltem, de már nem félek. Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam…

Bárcsak én lehetnék az eső, úgy talán összeérhetne a szívünk, ahogyan az esőben összeér az egymástól örökre elválasztott föld és ég. (Bleach c. film)

"A hídon állok, várok a sötétben.Azt hittem, mostanra már itt leszel.Semmi sem történik, csak az eső esik,sehol egy lábnyom a földön.Figyelek, de sehol egy hang. " (Avril Lavigne)

     Rabod lévén, más dolgom mi legyen,Mint várni vágyad percét, hogy hivatsz?Életem üres, vesztegethetem,Célom sincs semmi, míg csak te nem adsz.. A világhosszú időt se szidom,Fenség, folyton az órát lesve érted,S felejtem, bár keserű volt nagyon,Hogy…

Újítsd erődet, édes szerelem;Ne mondják: élet tompább, mint az éhség,Melynek, bár ma torkig lakva pihen,Étvágya holnap újra feni kését.. Tégy így te is; és ha éhes szemedMa gyönyörök el is nehezítették,Holnap nézz újra: így nem öli megSzellemed az örök…

"ÁLMOMBAN magányosat, csendéletszerűt szeretkeztél! A kifejezés és a technika tökéletes volt, de azért tudd, hogy AZ NEM ÉN VOLTAM, hanem a Zsolnay-váza, na, de látványnak akkor sem volt utolsó..." (Szécsi M.)