Szerzők

Utolsó kommentek

Címkék

Ady Endre (1) Ágai Ágnes (1) Albert Camus (1) Ancsel Éva (1) Angela Murinai (1) Áprily Lajos (4) Arany-Tóth Katalin (1) Babits Mihály (1) Békés Pál (1) Benedict Wells (1) Berkesi András (1) Berta Ádám (1) Cholnok Viktor (1) Clarice Lispector (1) Clive Staples Lewis (1) Csernus Imre (1) Csorba Győző (1) Danielle Steel (1) Dan Millman (1) döntés (1) Dutka Ákos (1) Edward Gibbon (1) Emily Dicinson (1) Erin Morgenstern (1) Fecske Csaba (1) Fernando Pessoa (1) Gárdos Péter (1) gondolatok (1) Hamvas Béla (2) Harriet Beecher Stowe (1) Helene Uri (1) Hermann Hesse (1) Ibusze Maszudzsi (1) idézetek (15) időszerű (2) Iselin C. Hermann (2) Jean-Pierre Montcassen (1) Jeanette Winterson (1) Jodi Picoult (1) John Ajvide Lindqvist (1) Jókai Anna (1) Jón Kalman Stefánsson (3) József Attila (2) Juhász Gyula (1) Just Béla (1) Kálnay Adél (1) Karácsony Benő (2) Kari Hotakainen (1) könyv (3) Kosztolányi Dezső (1) Márai Sándor (8) Móricz Eszter (1) Müller Péter (1) Muriel Barbery (1) Neil Gaiman (1) Nichita Stanescu (1) Nick Vujicic (1) On Sai (1) Ossian (1) Ottlik Géza (1) Parti Nagy Lajos (1) Paulo Coleho (1) Percy Bysshe Shelley (1) Petőcz András (1) Pilinszky János (2) Popper Péter (4) Reményik Sándor (1) Richard Paul Evans (1) Sánta Ferenc (1) Sara Raasch (2) Sárhelyi Erika (2) Sarkady Sándor (1) Sólyom Anna (1) Szabó.T.Anna (1) Szabó Magda (2) Szepes Mária (1) Tóth Krisztina (1) Truman Capote (1) Váci Mihály (1) Várnai Zseni (1) vers (2) video (2) Wass Albert (2) Weöres Sándor (1) Witi Ihimaera (1) Zelk Zoltán (1) zene (1) Címkefelhő

Tél...

2024.01.31. 06:35 Amerika24

         Olyan fagyos minden. Úgy érzem mostanában, kísért a múlt.     Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! – S rászórni szórva mindent, ami…

Szólj hozzá!

Címkék: József Attila

Batyuba szedte rongyait a nyár...

2017.10.02. 19:36 Amerika24

                   Ősz...   Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, a vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos…

Szólj hozzá!

Címkék: József Attila

süti beállítások módosítása