Vénusz és Mars gyermeke

"Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy ... de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla."ismeretlen szerző

"Megtehetnéd - a kedvemért -Hogy lábujjhegyen távozol.Halkan csukod az ajtót életemre.Elmész szépen, és nem kukucskálsz,Nem kell, hogy lássad, mennyire fájsz." Szabó Győző Gyula

"Lóbáltam a lábamat az ágy szélén és fütyültem, tudnod kellett volna, hogy valami baj van, hogy nem vállalom, és nem bírom elviselni az emlékeidet. (...) Ha csak cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre…

"Most jöttem rá, mennyire szeretem. Most jöttem rá, ez nem puszta szerelem, ez több annál. De vajon ő is így érez irántam? Vajon ő is így szeret? Vagy egyszerűen jól érzi magát velem? Miért kell ilyen bonyolultnak lennie mindennek? Miért nem lehet tudni, mit éreznek egymás…

"Add meg a hangot,s én zenévé varázslomhangulatodat." Szabolcsi Erzsébet

Boldogan mennékhozzád, ha te várnál rámboldogtalanul.Szabolcsi Erzsébet

"Ne szólj, szól helyetted a csend.Ne nézz, hunyt pillád mögött vagyok.Ne hívj, hívnak az álmaink.Ne keress, hisz úgyis ott vagyok." Szólj, fújja hangod felém a szél! Nézz, szemed tükrében ragyogok. Hívj, érezzem, hogy lobogva vársz. Keress, szeress, lásd melletted…