Vénusz és Mars gyermeke

.

"Ha kinyitnám a szemem belehullna

a szemedből az összes szomorúság ..."

.

/Tóth Krisztina/

.

"Ha túl sok fájdalom és öröm ér egyszerre, és ebbe belefáradtunk, akkor erre egyes indián törzseknél ezt mondják:

Most megállunk és megvárjuk a lelkünket, míg utol nem ér."

.

/Paeli Suutari: A Suutari-levelek/

.

"Mindannyian oda vagyunk kötözve más emberek életéhez, és nem dönthetünk szívünk szerint! Néha miattuk vagyunk képesek erősek lenni, s máskor miattuk vagyunk gyengék!"

.

/Sánta Ferenc/

.

"Az Urat be lehet csapni, sőt akár büntetlenül meg lehet úszni a dolgot, de csak ha kellő eleganciával teszi az ember. Ha fantáziával és lelkesedéssel éljük életünket, Isten is velünk játszik, hogy lássa, mi lesz a következő lépésünk. Számos esetben hajlandó szemet hunyni bizonyos dolgok felett, ha egyébként jól szórakozik butaságainkon. Nagyi szerint ez a magyarázat arra, miért van annyi idiótának szerencséje az életben."

/Dean R. Koontz/

.

"Bánat!

A bánat ott van mindenhol - zúzódás, ami sosem sárgul, és sosem fakul; gaz, ami megfojtja a veteményt. A bánat minden olyan idős ember, aki kicsi, lelakott szobában halt meg magányosan."

.

/Douglas Coupland/

.

"Mennyi fájdalmat bír el az emberi tűrőképesség? A fizikai fájdalmak hamar begyógyulnak,a lelkünknek sokkal több idő kell,egy élet sem elég rá. Nem felejtünk,de megtanulunk vele együtt élni."

.

/Fődy Kitti/

.

"A nők mindig azt kérdezik, hogy hol vannak a rendes pasik, mire én azt szoktam felelni, hogy ilyen magas lóról nem is lehet látni őket."

.

/Lori Gottlieb/

.

"Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik. Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat. Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket. S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után. S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében. Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek."

.

/Rabindranath Tagore/

.

Jelentés a revizornak...

.

"Élek: vezetem

soha, sehova be nem

nyújtható számlám."

.

/Fodor Ákos/

.

"Úgyhogy ha lehetett volna egy apró kívánsága, az úgy szól, hogy Ne Tudja. Ne tudja, mit tartogatnak neki a napok. Ne tudja, hol lesz a következő hónapban, a következő évben. Tíz év múlva. Ne tudja, merre kanyarodik előtte az út, és mi vár rá a kanyar mögött."

.

/Arundhati Roy/