Vénusz és Mars gyermeke

Amikor leterít , amikor beterít a magány...

2024.10.07. 09:12 Amerika24

"Vannak pillanatok az életben, amikor rádöbbensz, gyengébb vagy, mint azt bármikor hitted volna magadról. Amikor leterít, amikor beterít a magány, a vágy azok után, akik nem lehetnek veled. Fizikai fájdalom egy ölelés, egy mosoly, egy csók, vagy hangos kacagás után. Csak ülsz a semmiben, és fáj. Iszonyatosan. Értelmetlennek érzed a léted, és árulásnak a holnapot, de tudod, valamiért menni kell, valakiért lenni kell. De itt vagy, sorsodban a jövő ígéretével, melyet a szíved súg anélkül, hogy a lelked most még hallaná. Talán halljuk majd. Egyszer."

(Todorovits Reá)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

Címkék: Todorovits Reá

A bánat...

2024.09.17. 04:57 Amerika24

.

A bánat...

A bánat szürke, néma postás,
Sovány az arca, szeme kék,
Keskeny válláról táska lóg le,
Köntöse ócska, meg setét.

Mellében olcsó tik-tak lüktet,
Az utcán félénken suhan,
Odasímul a házfalakhoz
És eltűnik a kapuban.

Aztán kopogtat. Levelet hoz.

.

/József Attila/

A bánat szürke, néma postás,
Sovány az arca, szeme kék,
Keskeny válláról táska lóg le,
Köntöse ócska, meg setét.

Mellében olcsó tik-tak lüktet,
Az utcán félénken suhan,
Odasímul a házfalakhoz
És eltűnik a kapuban.

Aztán kopogtat. Levelet hoz.

Forrás: www.eternus.hu - József Attila versei

A bánat

A bánat szürke, néma postás,
Sovány az arca, szeme kék,
Keskeny válláról táska lóg le,
Köntöse ócska, meg setét.

Mellében olcsó tik-tak lüktet,
Az utcán félénken suhan,
Odasímul a házfalakhoz
És eltűnik a kapuban.

Aztán kopogtat. Levelet hoz.

Forrás: www.eternus.hu - József Attila versei

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

Címkék: József Attila

A család fontossága és értéke...

2024.08.29. 17:47 Amerika24

" Egy fiatalember jelentkezett egy fontos pozícióra egy nagyvállalatnál. Átment az első interjún, és az utolsó interjúján akart találkozni a rendezővel. Az igazgató látta az önéletrajzát, kiváló álláspályázó volt, mégis megkérdezte:

Kaptál ösztöndíjat az iskolába? -A fiú azt válaszolta: NEM. -Az apád fizette a tanulmányaidat? -IGEN. -válaszolta.

Hol dolgozik az apád? -Az apám kovács.

A rendező megkérte a fiatalembert, hogy mutassa meg neki a kezét.

Puha és tökéletes kezet mutatott a fiatalember.

Segítettél valaha a szüleidnek a munkájukban?

Soha, a szüleim mindig azt akarták, hogy tanuljak és olvassak több könyvet. Ráadásul apa jobban tudja ezt a munkát, mint én.

A rendező azt mondta:

Van egy kérésem! Ahogy ma hazamész, menj és mosd meg apád kezét, és gyere el hozzám holnap reggel.

A fiatalember úgy érezte, magasak az esélyei az állásszerzésre.

Amikor hazatért, megkérdezte az apját, hogy megmoshatja-e a kezét.

Apja furcsának és boldognak érezte magát, de vegyesek voltak az érzelmei. Mégis megmutatta a kezét a fiának. A fiatalember lassan megmosta a kezét. Először vette észre igazán, hogy édesapja keze ráncos és sok sebhelye van.a fizikai munkától. Néhány pattanás annyira fájdalmas volt, hogy a bőre rajtuk megrepedt és kihámlott, amikor megérintette őket.

Először tudta egy fiatalember, mit jelent ennek a két kéznek minden nap dolgozni, hogy ki tudja fizetni a tanulmányait. A kezén lévő zúzódások és hegek voltak az ár, amit az apja fizetett az oktatásért, az iskolai tevékenységéért és a jövőjéért.

Édesapja kezének megtisztítása után a fiatalember csendben állt, majd segített kitakarítani a műhelyt. Azon az estén apa és fia sokáig beszélgettek.

Másnap reggel egy fiatalember bement az igazgatóiba.

A rendező könnyeket vett észre a fiatalember szemében, amikor megkérdezte tőle:

Elmondanád, mit csináltál és tanultál tegnap otthon?

A fiú így válaszolt: -Megmostam apám kezét, és amikor végeztem, maradtam és kitakarítottam a műhelyét.

Most már tudom, milyen értékelni és tudni, hogy a szüleim nélkül ma nem lennék az, aki vagyok. Azáltal, hogy segítek az apámnak, rájövök, milyen nehéz egyedül csinálni valamit. Megtanítottál értékelni a családom segítésének fontosságát és értékét.

A rendező azt mondta: -Ez az, amit keresek az alkalmazottaimban. "Olyan embert akarok felvenni, aki értékeli, hogy segít másokon,. Egy ember, aki ismeri, hogy mások milyen nehézségeken mennek keresztül a feladataik elvégzéséért. Egy ember, aki rájött, hogy nem a pénz az egyetlen célja az életben.

El vagy fogadva!

A gyermek, akit kényeztetünk, védünk és mindene megvan, amit akar, fejleszti a „jogosult vagyok” mentalitását, és mindig csak önmagát részesíti előnyben, figyelmen kívül hagyva a szülők, a család és a barátok erőfeszítéseit. Ha ilyen védelmező szülő vagyunk, akkor tényleg szeretetet mutatunk? Vagy segítünk tönkretenni a gyerekeidet?

Nagy házban saját szobát adhatsz gyermekednek, jó ételt, számítógépet, tabletet, mobilt és nagy TV-t, de ha lemosod a padlót, vagy a falat fested, a gyerekeknek ezt is meg kell tapasztalniuk.

Evés után hadd mosogasson testvéreivel, hajtogatja az ágyneműjét vagy főzzön veled, gyomláljon vagy nyírjon füvet. Nem azért teszed, mert szegény vagy, és nem tudsz segíteni. Azért teszed, mert szereted őket, és azt akarod, hogy megértsenek bizonyos dolgokat az életről.

A gyerekeknek meg kell tanulniuk értékelni az erőfeszítést, amit tenni kell azért, hogy minden úgy maradjon, ahogy lennie kell. Olyan nehézségeket kell megtapasztalnia az életben, amelyeket az embereknek le kell győzniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek, és meg kell tanulniuk, hogy egyetlen kudarcon keresztül képesek siker

A gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogyan dolgozzanak és játsszanak másokkal, és hogy nem mindig fognak nyerni, de mindig keményebben tudnak dolgozni a céljaik eléréséért. Ha mindent megtesznek, büszkék lehetnek minden erőfeszítésükre."

.

/Tomáš_Hvožďara/

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

Címkék: Tomáš Hvožďara

A valóság...

2024.08.23. 07:22 Amerika24

"A valóság az, hogy örökké szenvedni fogsz. Nem "túllépsz" egy szeretted elvesztésén, hanem megtanulsz együtt élni vele. Meggyógyulsz és újraépíted magad az elszenvedett veszteség köré. Újra egész leszel, de már sosem leszel ugyanaz. Ne legyél ugyanaz, és ne is akarj. ”

.

/Elisabeth Kubler-Ross/

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

Címkék: Elisabeth Kubler-Ross

"Mennyi közös emlék köt még össze..."

2024.08.12. 20:51 Amerika24

EMLÉKEZÉS RÁ…

.

Emlékszel még? Ott él még szívedben?

Látod-e még álmodban, színekben?

Mint egy magnó, újra visszajátszod,

csupán nappal tör reád a gyászod!

.

Mennyi közös emlék köt még össze,

kell, hogy könnyed lelkedet fürössze!

Csukott szemed a vetítővászon,

ahhoz, hogy ő újra-újra látsszon.

.

Ma is itt él, szívedben rejtőzik,

mert szívedben, mint egy kincset őrzik.

Amit együtt éltetek meg régen,

újra éled mesés álomképben.

.

Kedves arcát mosolyogni látod,

megölelnéd, vagy adnál virágot,

várod, hogy még kedvest, szépet szóljon,

s félsz, hogy képe szerte ne oszoljon.

.

Hallod hangját, s szíved boldog tőle,

mennyi érzést kaptál egykor tőle.

S reméled, hogy tudta, hogy szeretted,

s megbocsájtja néhány bántó tetted.

.

Emlékedben, szívedben ott él ő,

álmaidban nézed, milyen élő.

Nem is halt meg, nyugtasd meg a lelked,

amíg te élsz, ő is itt él benned!

.

/Aranyos Ervin/

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Szólj hozzá!

Címkék: Aranyos Ervin

Csillaghullás augusban...

2024.08.12. 07:00 Amerika24

"Ennek a varázslatos éjszakának szentelve...

Nem a legszebb csillagok hullanak...

A legszebb csillagok azok, akik minden nap melletted élnek, és amikhez annyira hozzászoktál, hogy nem értékeled a jelenlétüket...

A legszebb csillagok az anyukák, akik mosolyogva néznek rád, de aggódnak a jövőd miatt...

A legszebb csillagok az apukák, akik erősnek tűnnek, mint az oszlopok, de az idő őket is jelzi, és a szívük mélyén meghatódnak, mert te felnősz

A legszebb csillagok azok a gyerekek, akik idős szüleikről gondoskodnak, életüket feláldozva...

A legszebb csillagok azok az emberek, akikkel minden nap találkozol, ha eszedbe jut, hogy mindegyiknek van egy története, egy élete, egy öröme és egy fájdalom...

A legszebb csillag te vagy... Ne hagyd, hogy bárki kikapcsoljon...

Köszönöm az összes gyönyörű csillagnak akikkel találkoztam és felvilágosítottak.

Köszönöm azoknak a csillagoknak is, akik megpróbáltak elsötétíteni és elsötétíteni... Elgondolkodtatott és megértette velem, hogy nem akarok olyan lenni, mint ők.

Mindig légy hálás azért amid van és a csillagokért melletted."

.

/In nome dell amicizia/