Szerzők

Utolsó kommentek

Címkék

Ady Endre (1) Ágai Ágnes (1) Albert Camus (1) Ancsel Éva (1) Angela Murinai (1) Áprily Lajos (4) Arany-Tóth Katalin (1) Babits Mihály (1) Békés Pál (1) Benedict Wells (1) Berkesi András (1) Berta Ádám (1) Cholnok Viktor (1) Clarice Lispector (1) Clive Staples Lewis (1) Csernus Imre (1) Csorba Győző (1) Danielle Steel (1) Dan Millman (1) döntés (1) Dutka Ákos (1) Edward Gibbon (1) Emily Dicinson (1) Erin Morgenstern (1) Fecske Csaba (1) Fernando Pessoa (1) Gárdos Péter (1) gondolatok (1) Hamvas Béla (2) Harriet Beecher Stowe (1) Helene Uri (1) Hermann Hesse (2) Ibusze Maszudzsi (1) idézetek (15) időszerű (2) Iselin C. Hermann (2) Jean-Pierre Montcassen (1) Jeanette Winterson (1) Jodi Picoult (1) John Ajvide Lindqvist (1) Jókai Anna (1) Jón Kalman Stefánsson (3) József Attila (2) Juhász Gyula (1) Just Béla (1) Kálnay Adél (1) Karácsony Benő (2) Kari Hotakainen (1) könyv (3) Kosztolányi Dezső (1) Márai Sándor (9) Móricz Eszter (1) Müller Péter (1) Muriel Barbery (1) Neil Gaiman (1) Nichita Stanescu (1) Nick Vujicic (1) On Sai (1) Ossian (1) Ottlik Géza (1) Parti Nagy Lajos (1) Paulo Coleho (1) Percy Bysshe Shelley (1) Petőcz András (1) Pilinszky János (2) Popper Péter (4) Radnóti Miklós (1) Reményik Sándor (1) Richard Paul Evans (1) Sánta Ferenc (1) Sara Raasch (2) Sárhelyi Erika (3) Sarkady Sándor (1) Sólyom Anna (1) Szabó.T.Anna (1) Szabó Magda (2) Szepes Mária (1) Tóth Krisztina (1) Truman Capote (1) Váci Mihály (1) Várnai Zseni (1) vers (2) video (2) Wass Albert (2) Weöres Sándor (1) Witi Ihimaera (1) Zelk Zoltán (1) zene (1) Címkefelhő

Ha szeret az ember, mindenre kész.

2008.11.10. 21:38 Amerika24

Nem adhattam semmi mást, mint árva lelkem csöndes vallomását.
Nem értettem, miért választod a téli város dermedt hallgatását.
Kár, hogy a fény úgy elszállt, elszállt.
A múlt nincs feledve, vársz rá, csak jönne végre,
de már oly messze, múló szép regény tél ünnepén,
nagyon fáj még, de vége.

Time To Say Goodbye - a szív különös táj.
Álmodtunk a helyről, hol még kívülünk senki se járt és már búcsúznál...
Ha szeret az ember, mindenre kész.
Én tudom, hogy hiába mész. Itt maradsz örökké...

Nem adhattam semmi mást, csak büszke lelkem kóbor lázadását. Arcomon a hó már rég úgy ég, úgy ég.
Lángra gyúlt az emléked úgy ég, messzi fénye világít úgy ég,
mint rég úgy ég, mint rég.

Time To Say Goodbye - a szív különös táj.
Álmodtunk a helyről, hol még kívülünk senki se járt és már búcsúznál.
Ha szeret az ember, mindenre kész.
Én tudom, hogy hiába mész.

Itt maradsz örökké hát mért búcsúznál.
Ha szeret az ember, mindenre kész.
Én tudom, hogy hiába mész.
Itt maradsz örökké hát mért búcsúznál..

Mégis fáj.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagok2.blog.hu/api/trackback/id/tr186162345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása