Egy éjjel
Az ablak alatt egy éjjel elsuhant az ősz.
Az esővert ablaktáblán a cseppek
könnyként csorogtak. A fákról peregtek
rozsdaszín levelek, és szél fújt, hideglelős.
Most csak az esőt hallgatom éjjel, és
azt, hogy dobol a rozsdás pléh-eresz.
A kéménykürtőben ott hangversenyez
éjjelenként a szél, züllött zenész.
Hallgatom mélán, rezzenéstelen.
Talán épp erre a gyászra húzza:
Sapka alatt madár...Lábát kirúgta,
dermedt szemében ott a végtelen:
vagy a megkésett virágról zenél,
mely rosszkor bújt elő, és most beteg:
virágzik, de mihasznán, lengeteg,
míg sárba nem sodorja majd a szél.
Kint nyöszörgő fák, eső zenéje,
részeg nóta száll az út felett...
Az éjben furcsa mód összerettenek,
mintha egy jeges kéz szívemhez érne.
Ivan Minatti
/Ford.:Fehér Ferenc/
Utolsó kommentek