Álmodozás
.
Majd egyszer eljössz ugye,
mikor nem is várlak?
Mikor az éj sötétje kimenőt ad
a fénylő holdsugárnak.
Mikor a csillagok egyenként
világítják szobám,
s ezüstszáltól fénylik tőlük
éji báli ruhám.
Tudod, Nap leánya lennék,
hogy égi fényként csodálj,
vagy földön szálló mámorillat,
hogy csókjaimra találj.
Lennék szirmot sodró tavaszi szél,
simogatva arcod,
vagy fodrozódó lágy hullám,
mely mossa épp a partot.
Minden lennék számodra,
vagy inkább egyszerűen semmi,
csak egy láthatatlan gondolat,
mit nem vehet el senki.
.
Kun Magdolna
Utolsó kommentek