.
Életed olyan , mint egy nagy tükör...és egy nap megreped...aztán lassal tovább és tovább szaporodnak törések benne. Homályos lesz a látásod, csak állsz kimeresztett szemmel, és nem érted. Aztán egy reggel azt veszed észre, hogy az összes darabja leesett, és tisztán látsz a tükör mögé. A szived tiltakozik, nem bírja a képet, ezért becsukod a szemed, hogy ne is láss...de az eszed tudja, hogy az igazság tárult eléd. Annyira fáj...hiszen nem úszhatod meg sérülések nélkül, kaptál pár szilánkot a szivedbe, amiket nem lehet már eltávolítani. Egy gyógyító segítségedre siet, vannak erre technikai és manuális tanácsai...de hát a szív nem egy motor, ami szív , sűrít , gyújt és kipufog...ettől sokkal bonyolultabb szerv.
Utolsó kommentek