ŐSZI SÓHAJ
.
Már nem hallom a suttogásod
a dér belepte őszi réten
téged sejtlek mindenütt.
Ha a szél-tépázott fák alatt
még édes arcod feldereng,
átérzem hogy a mulandóság
miért fáj, és mit jelent.
Már nem hallom a suttogásod,
csüggedten állok, mint a fák
amikor az őszi sóhaj
szárnyra kél a tájon át.
.
/Kórmányos Sándor/
Utolsó kommentek