Ha most itt lennél,
válladon fénypehelyként
ücsörögne a napsugár,
s hajad ezüstje, akár
a gyémánt, szikrát vetne
a mézszín délutánban.

Ha most itt lennél
a zörrenő lombok alatt,
talán kézfejedre hullna
a közelgő ősz rőt csókja,
és szárnyra kapna
sóhajodtól egy fecskeraj.

Ha most itt lennél,
az ég kékebb volna,
a csönd is szebben szólna,
a rét sem fázna, muzsikálna,
madárbegyben a dal
gyönggyé válna...

...de már nem itt vagy,
s most fűszálakon a hűs szél
harmatcseppek helyett
angyalkönnyet ringat...

Ha most itt lennél

Ha most itt lennél,
válladon fénypehelyként
ücsörögne a napsugár,
s hajad ezüstje, akár
a gyémánt, szikrát vetne
a mézszín délutánban.

Ha most itt lennél
a zörrenő lombok alatt,
talán kézfejedre hullna
a közelgő ősz rőt csókja,
és szárnyra kapna
sóhajodtól egy fecskeraj.

Ha most itt lennél,
az ég kékebb volna,
a csönd is szebben szólna,
a rét sem fázna, muzsikálna,
madárbegyben a dal
gyönggyé válna...

...de már nem itt vagy,
s most fűszálakon a hűs szél
harmatcseppek helyett
angyalkönnyet ringat...