/kép:https://www.facebook.com/Lady-Mabels-Secret-World/
"Vulkánomon kinőtt a Fű
Dereng a Pázsiton –
Egy hely ahová a Madár
Leszállhat bármikor –
Vöröslik alatta a Tűz
A Föld is reng vele
Feltárhatom –
Magányom áhítattal tölti be..."
/Emily Dicinson/
" A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban. Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az, ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az, aminek már nincs jelentősége számukra. Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát. Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs. Ilyenformán idővel kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok. "
/Popper Péter/
"Bizonyos dolgokra nincs válasz, és kész. Az ember teljesen magára van utalva idelent. Milyen világ is lenne az, amelyben minden ima meghallgatásra találna, és biztosan tudnánk, hogy van tovább is a halál után? Mi szükség lenne akkor a földi életre, hisz rég a Paradicsomban lennénk. Ismeri a mondást: Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Adj neki hálót, tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője. És pontosan így működik ez is itt. Isten azt akarja, hogy tanuljunk meg gondoskodni magunkról. Nem ad nekünk halat, és nem hallgatja meg az imáinkat, csak figyeli, hogyan birkózunk meg idelent mindennel, betegséggel, igazságtalansággal, halállal és szenvedéssel. Az élet arra való, hogy megtanuljunk halászni."
/Benedict Wells: És véget ér a magány/
Érdekes, hogy mostanában csak úgy, teljesen véletlenül rám találnak ezek a "vödrök". Ez már a második alkalom és ahogy Paulo Coelho is írja ...
"Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is."
Ha rám talál a harmadik, elhozom ide és megosztom veletek. Hogy őszinte legyek, magam is várom a pillanatot, azt a mágikusat!
.
Ha e beteg, bolond világra
Uram, még egyszer megszületnél,
Bár milliónyi templomod van,
Kezdhetnél megint Betlehemnél.
Szalmajászolnál rangosabb hely
Uram, tenéked ma se jutna:
Soha messzibb a Te országod,
„Miatyánkod” bár mindenki tudja.
Ha így jönnél Názáretből
Sápadtan, fázva, december este,
Az ügyefogyott szenvedőkhöz
Párizsba, vagy Budapestre,
S leülnél az éhezők közt
S abból, amit valaha mondtál
Mesélnél új vigasztalásul –
Elfognának a tizedik szónál.
Mondjál csak új Hegyibeszédet
S amit mondtál a gazdagokról
S ha gyűlnének az elhagyottak
S szólnál az Írás-forgatókról
S ha megpróbálnád Uram még egyszer
Az Embert rávenni Szeretetre –
Internálnának, esküszöm rá,
Ha nem is vernének mindjárt keresztre.
/Beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban...hmmmm...ezt a képet ide kellett hoznom, teljesen mai, az év legjobb fotói között találtam, s mióta megláttam, azóta itt van velem. Ahogy ezt a verset olvasom, a gondolatok csak úgy cikáznak a fejemben./
.
"Fáradtan ballagok, árnyam sötét,
s hátam mögött megáll az Ifjúság,
áll tétován, lehajtva szép fejét,
és többé már nem jön velem tovább."
/Hermann Hesse/
/kép:Lady Mabels Secret World/
"Gondolatban párszor eldobtam már az evezőt
Amikor nem láttam magammal közös nevezőt
Van, hogy húz az ág s jól megtép a szél
De vihar előtt vörösen ég a kék
Úgyhogy tessék itt egy kabát, én magamnak már kötöttem
Remény volt a fonál, por- és cseppállóvá tettem
Hiszem minden nap, hogy ami tegnap ért
Egy kérdéssel felel a holnapért ."
/Follow The Flow-Nem tudja senki/
„A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsátó Hatalom így szólt:
Rádbízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ tied. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj, neked, ha magadnak tartod.
Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied!”
/Hamvas Béla/
/ kép: http://versaversa.tumblr.com//
"A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni. Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad."
/Ara Rauch/
Utolsó kommentek