Vénusz és Mars gyermeke

Yarek Godfrey

.

"Pedig hát mi olyan érdekes a világ végében? Minden nap a világ vége valakinek. Az idő csak dagad és dagad, és mikor eléri a szemed vonalát, akkor elsüllyedsz."

.

/Margaret Atwood/

.

"Voltak dolgok, amelyeket el akartam mondani neki. De tudtam, hogy fájdalmat okoznék. Úgyhogy eltemettem őket, és hagytam, hogy nekem okozzanak fájdalmat."

.

/Jonathan Safran Foer/

.

"Ez a titok akkora lyukat vájt a kellős közepemben, hogy abba minden boldogság beleesett."

/Jonathan Safran Foer/

.

Az élet: az egyedüli megoldás

a lombba boruláshoz,

a homok leheletének felszippantásához,

a magasba röppenéshez;

.

hogy kutya is legyen,

s hogy simogassuk a finom meleg bundáját;

hogy megkülönböztessük a fájdalmat

mindattól, mi nem belőle ered;

hogy belehelyezkedjünk a történésekbe,

elvegyüljünk a látvány forgatagában,

kiválasszuk a lehető legkisebb tévedést.

.

Vissza nem térő lehetőség,

hogy egy pillanatra felidézzük,

miről is szólt a beszélgetés

ki-kihunyó lámpafénynél;

.

hogy egyszer, legalább egyszer

megérintsünk egy követ,

bőrig ázzunk a ki-tudja-hányadik esőn;

.

elveszejtsünk egy kulcsot a fűben,

és szikraként lövelljük tekintetünk a szélben;

és mindvégig semmit se tudjunk

valami roppant lényegesről.

.

Wislawa Szymborska: Feljegyzés

Fordította: Csordás Gábor)

.

Várok türelemmel

türelmetlenül,

remélek is mindig

reménytelenül,

élek, pedig tudom,

halandó vagyok,

izzó parazsak közt

mégis megfagyok.

.

/Szabolcsi Zsóka/

.

"- Már rég össze kellett volna szedni magam. (...) Hát nem mondhatom, hogy kapkodok. Mást se csinálok, mint sajnálom magam. - Na és? Sajnáld csak, ha ez segít, és ne törődj senkivel. De aztán ne legyen bűntudatod amiatt se, hogy jól érzed magad. Vannak súlyosabb bűnök is a világban, mint hogy valaki boldog."

(Cecelia Ahern)

...

Azt mondta:

bele kell nyúlni a sebbe

hogy érezd a kínt s lásd

valódi az ujjadon a vér

sírj rendes könnyekkel

ne úgy mint

hagymapucolás közben

mélyről! még mélyebbről!

- legyen!

sírok ha az kell

majd hideg és száraz leszek

mint a porhó

hadd ürüljenek

a nedvek a csontokból

igen!

de ha akarod nevetek

látod?

mostanra

üregeimben az évek

mint hervadó  

mélylila árvácskák

a kertben

bámulnak a földre

bánatos fejükkel .

.

/Boda Magdolna/

...

Egy nő vagyok,

néha egy gyenge nő,

aki naponta nekiveselkedik a világnak

és mosolygós álmokat sző

sárga tulipános kertekről.

Nő vagyok,

néha erős,

fuldokolva nyeldesem

az undorító világot,

melynek szennye estéig

az államig nő.

Szép álmok , remények,

de már egyenlőtlen küzdelem.

A hétköznapok köldökzsinórja

nyakamra tekeredik,

ahogy forog velem az idő.

.

/kép:Yoshiyuki Iwase/

...

Kiúsztam...de még korántsem vagyok túl a veszélyen...nem tudok kunyhót építeni, és nincs egyetlen árva gyufám sem...mindent elvitt a víz...

.

Van egy ilyen történet, ami szintén egy hajótöröttről szól...több napi hányódás után partot ér egy lakatlan szigeten. Az éjjelek hidegek, és fenevadaktól kell tartani, de sikerül néhány cölöpöt kihalásznia a tengerből, a hajóroncsokból. Felépít egy kis kunyhót, ahol menedékre lel. Feléled benne a remény, és bízni kezd a szerencsében. Egy este vadászatból megtérve váratlan dolog történik. Ég a kunyhó !

Mi lesz most velem, biztosan elpusztulok, ha nem fagyok meg, felfalnak a vadak...így sopánkodott hajnalig.

Reggel egy hajót pillantott meg, ahogy a part felé közeleg. Kikötnek, és elmesélik, hogy napok óta őt keresik.

De hogy találtak rám? -kérdi kíváncsian.

-Hát a füstjelek, amiket küldött, azok vezettek ide .