Vénusz és Mars gyermeke

"Az ész figyelmeztet bennünket arra, hogy mit kell elkerülnünk, de csak a szív mondja meg, hogy mit kell cselekednünk."

/Joseph Joubert/

"Gondolatban-néha- melléd bújok halkan,
hogy érezzem bőröd bársony illatát.
Simogatom arcod, amíg el nem alszol,
majd átlépek álmodba és ott szeretlek tovább."

(idézet , ismeretlen szerzőtől...)

"Mindig szeretnélek! Ez kész őrület. Ha AIDS-es lennél, ha tele lennél gennyes kelésekkel tetőtől talpig, ha a város alatti csatornákban élnél, akkor is szeretnélek!!! Mindig találnék felmentést számodra. Ha nem szeretnél, akkor is szeretnélek! Ha zenét írnál egy nőnek...na, azt soha, de soha nem tudnám megbocsátani neked! MERT A ZENE A LÉNYEGED... Félelmetes ez az érzés, amit irántad érzek! De milyen szerencse, hogy okos, tisztalelkű, egyenes ember vagy, akitől távol áll mindenféle bűn. IGY persze könnyű téged szeretni másoknak is, de ÚGY, csak én tudnálak...! Hogy miért van ez, azt csak Isten tudja, de így van, ezt meg én tudom!"

(Szécsi M.)

"Állapotrögzítés: perzselő tény vagy!!!"

(Szécsi M.)

"El tudok képzelni mindent. Különös házakat sosem volt városokban, érzéseket, amiket te tapasztaltál meg. Könnyen válok zsebkendővé, függőhíddá, virággá neked. Csak elhallgatott gondolattá nem tudok válni, pedig talán van, hogy inkább erre vágynál..."

(Szécsi M.)

"Oly sokan vagyunk akik keresik a másik felüket, hiszen még úgy érezzük, hogy nem vagyunk igazán boldogok, míg nincsen kinek ágyba vinni a reggelit a kávéval vagy éppen nincsen kinek telefonálni napközben. "

(idézet...ismeretlentől....)

"Érzések szívbe szorulva,

emlékek hevernek szerteszórva.

Össze már nem szedhetem ,

emlék vagyok én is, sosem volt szerelem. "

(Szécsi Magda)

 "Testemre ég az éjszaka! Ölem lázas szakadék... és ön uram, csupa jég! Csupa jég?!"

                                     (Szécsi Magda)

"Még mindig örülsz és lelkendezel, mert egy pillanatra kisütött életed fölött a nap, meleg áram járja át idegeidet, mosolyok szállanak feléd, emberi szavak vigasztalnak?

Még mindig nem tudod, hogy holnapra mindez törmelék lesz és kacat, mert az élet pontos mozdulatokkal vissza is veszi mindazt, amit ad, összetöri, amit felépít, eltapossa, amit odalök ajándéknak....."

~Márai Sándor~