"- Minden ünnepen, legyen az Húsvét, Karácsony, születésnap, vagy csak egy sima vasárnap, MEGŐRÜLÖK A MAGÁNYTÓL! Jobb, ha hallgatok. Talán zenét. A hiány, az önmegtartóztatás fogkoccanásos ritmusát. Minden lélegzetemben fogyatékosságom érzését lihegi a végzet. (Ahh... de költői vagyok ma reggel! Nevetnem kell, de sírok.) És itt az örök kérdés is: nő vagyok-e?! És ha nő vagyok, mitől ez a mély férfibánat bennem? Vagy te suhansz át rajtam? Ez a te bánatod? A te hiányod? Egész komolyan szenvedek!!! hiszen... jaj, ez olyan, mint egy dalszöveg! Szörnyű, PEDIG IGAZ! Nem bánom nevess ki, leírom: olcsó fogás a fogadalom, ha ellenem teszed! Legyek a felismert éned, hiszen a legszebb valóságot úgyis bennem éled..."
(Szécsi Magda)
Utolsó kommentek