Szerzők

Utolsó kommentek

Címkék

Ady Endre (1) Ágai Ágnes (1) Albert Camus (1) Ancsel Éva (1) Angela Murinai (1) Áprily Lajos (4) Arany-Tóth Katalin (1) Babits Mihály (1) Békés Pál (1) Benedict Wells (1) Berkesi András (1) Berta Ádám (1) Cholnok Viktor (1) Clarice Lispector (1) Clive Staples Lewis (1) Csernus Imre (1) Csorba Győző (1) Danielle Steel (1) Dan Millman (1) döntés (1) Dutka Ákos (1) Edward Gibbon (1) Emily Dicinson (1) Erin Morgenstern (1) Fecske Csaba (1) Fernando Pessoa (1) Gárdos Péter (1) gondolatok (1) Hamvas Béla (2) Harriet Beecher Stowe (1) Helene Uri (1) Hermann Hesse (2) Ibusze Maszudzsi (1) idézetek (15) időszerű (2) Iselin C. Hermann (2) Jean-Pierre Montcassen (1) Jeanette Winterson (1) Jodi Picoult (1) John Ajvide Lindqvist (1) Jókai Anna (1) Jón Kalman Stefánsson (3) József Attila (2) Juhász Gyula (1) Just Béla (1) Kálnay Adél (1) Karácsony Benő (2) Kari Hotakainen (1) könyv (3) Kosztolányi Dezső (1) Márai Sándor (9) Móricz Eszter (1) Müller Péter (1) Muriel Barbery (1) Neil Gaiman (1) Nichita Stanescu (1) Nick Vujicic (1) On Sai (1) Ossian (1) Ottlik Géza (1) Parti Nagy Lajos (1) Paulo Coleho (1) Percy Bysshe Shelley (1) Petőcz András (1) Pilinszky János (2) Popper Péter (4) Radnóti Miklós (1) Reményik Sándor (1) Richard Paul Evans (1) Sánta Ferenc (1) Sara Raasch (2) Sárhelyi Erika (3) Sarkady Sándor (1) Sólyom Anna (1) Szabó.T.Anna (1) Szabó Magda (2) Szepes Mária (1) Tóth Krisztina (1) Truman Capote (1) Váci Mihály (1) Várnai Zseni (1) vers (2) video (2) Wass Albert (2) Weöres Sándor (1) Witi Ihimaera (1) Zelk Zoltán (1) zene (1) Címkefelhő

2009.06.01. 11:03 Amerika24

 

 

 

   "Egy parkban találkoztunk, távol a várostól. Szív dobogva vártunk rá mindketten.Hosszú hónapok teltek el,mire úgy éreztük, már nem elég csupán a szó, több kell, sokkal több.Látni, érezni , megérinteni a másikat. Leültünk  egy padra, de mivel én fáztam,így ő felajánlotta , hogy sétáljunk.Lábunk alatt ropogtak a színes őszi levelek.Mindketten szerettünk az avarban sétálni, de ki törődött most ezzel? Régóta ismertük  egymást.Voltunk már nagyon közel, de nagyon távol is egymástól...de tudtuk, a internet egy fura, világ, néhány ékezet, vessző csupán , és teljesen más értelmet nyernek a szavak, mondatok. Miközben sétáltunk ,megfogta a kezem,  rég nem fogta már ezt a kezet  senki .melegség öntötte el a szívem, majd a testem...jó volt vele...ezt éreztem,csodálatos volt.
 Jó volt a közelsége, a kedvessége.Megnyugtatott, hogy ennyire magabiztos . Ahogy végig néztem őt  tetőtől-talpig, az jutott az eszébe,ez az  a típus, akire  a nők annyira vágynak,s bármit megtennének azért , hogy őket válassza...
 De egyszer csak elbújt az őszi nap, ami eddig kellemesen langyos volt , egyszer csak nem volt sehol.A szél nekilódult, tépte a sárga, vörös leveleket. Igaz, nem kellett már nagy erőt kifejtenie ahhoz, hogy elválassza fától a leveleket, az ő gyermekeit. Az eső rázúdult, és messze volt minden menedék.De mégis! Egyszer csak észrevettünk egy apró faházat, valamikor erdészlak lehetett...futottunk az ajtajáig, és mintha egyenesen nekünk hagyta volna nyitva a sors.
Előre engedett, de már teljesen vizes voltam. Átázott nem csak a vékony kabátom , de az is ami alatt volt.Levetettem gyorsan, és akkor vettem észre, ahogy néz, nem az a megszokott kedves , baráti  tekintet volt már....teljesen más. Azt hiszem most láttam meg először egy férfi szemében az állati ösztönt, azt , amivel egy nőt akar,egy  nőt kíván,  de nagyon! Egyszer csak ott állt a hátam mögött, felemelte a vizes, ázott hajam, éreztem a száját a nyakamon, ott , ahol azok az apró hajpihék kinőnek ....Beleborzongtam, de nevettem közben.Nem akartam , hogy ennyire komoly legyen ez a találkozás.Nem akartam , hogy elveszítsük a fejünket.Tudtam , nekünk ezt nem szabad, nem lehet!
Mi lesz , ha nem akarok majd elmenni innen? Mi lesz, ha nem akarom az eddigi életem ezután?Megfordultam , hogy elmondjam a fejemben zakatoló gondolatokat...de a szája már csókolt...
Nem volt erőm. Pontosan azt akartam, azt kívántam , amit az előbb az ő szeméből  olvastam ki. Megszűnt  minden körülöttünk, és nem tudtuk  már kié melyik test, nem éreztük a hideget ,nem hallottuk a vihart...
 Mikor magamhoz tértem,az arcomon éreztem , ahogy levegőt vesz,annyira közel volt hozzám. Néztem őt , milyen békésen alszik.Kavarogtak a gondolatok az agyamban...kicsit hihetetlennek tűnt, hogy én itt - vele...Lehet hogy álmodom? Leemeltem magamról a kezét, azt a kezet, ami még álmában is engem ölelt...Nem akartam , hogy felébredjen,óvatos voltam.
Ha felébred, hogyan is mondanám  el neki, hogy nem maradhatok vele? Hogy soha így még nem  éreztem senki iránt,és senki közelsége nem esett még ennyire jól....
 Nem tudnám ezt elmondani  anélkül, hogy meg nem lássa a könnyeim...
Felvettem a még vizes,hideg kabátom,és becsuktam magam mögött az ajtót...Azt hiszem , a könnyebbik utat választottam. Megszakadt volna a szívem , ha ott, akkor el kell mondani neki ,hogy nem maradhatok.
, Ott hagytam  őt, azt , akiből  annyi biztonság sugárzott, akire talán az egész életemet rábíznám, akiben úgy hiszek....
Ott hagytam őt, s vele az igaz szerelmet, olyant, amilyennel csak ritkán találkozik az ember egész életében.Talán ez végig fog kísérni míg élek.,de nem dönthettem másképp....
Tudom , az idő minden sebet begyógyít, de én most mégsem a gyógyulásra várok.Teljesen másra....egy igazi csodára!!!!Olvastam valahol, a remény hal meg utoljára...és én remélek, egészen addig , amíg élek...
Felemelő érzés az álmok asszonyának lenni...de van ettől még felemelőbb, és még élethűbb...mikor egy nő a "valóság asszonya lesz"!!!!
.....és kitavaszodott....virágba borultak a fák, az avar helyén üde , zöld fű van már....csicseregnek a madarak, és én megint arra az őszre gondolok, miközben arcomat mossa a májusi eső...."

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagok2.blog.hu/api/trackback/id/tr96162167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása