.
" Mire az ember megöregszik, megszereti az életet. Mert van papucsa, réklije, meleg szobája, tejeskávéba mártott kalács, aminek rágás nélkül is érzi az ízét; egy öreg könyv, amit föl sem kell ütni, ugyanazon az oldalon kinyílik magától; régi emlékek, amelyek már annyi szomorúságot okoznak, mint egy lassan elszálló madár..."
.
/Galgóczi Erzsébet/
Utolsó kommentek