Vénusz és Mars gyermeke

.

"A legtöbb titok a száj titka. Pletykák és suttogva szellőztetett, jelentéktelen botrányok. Ezek a titkok arra vágynak, hogy rászabadulhassanak a világra. A száj titkai olyanok , mint a kavics a cipőnkben. Először alig vesszük észre. Aztán egyre idegesítőbb, elviselhetetlenebb. A száj titkai annál nagyobbra nőnek, minél tovább magunkban akarjuk tartani őket, addig dagadnak, amíg a szájunkat feszegetik. Azért küzdenek, hogy kiszabadulhassanak.

A szív titkai mások. Bizalmasak, fájdalmasak és mindenáron el akarjuk rejteni őket a világ elől. Nem püffednek fel, nem feszegetik a szájat. A szívben élnek, és minél tovább élnek ott, annál nehezebbé válnak.

Teccam azt állítja, hogy jobb a méreg a szájban, mint a titok a szívben. Minden bolond kiköpi a mérget, de ezeket a fájdalmas kincseket felhalmozzuk. Mindennap nagyokat nyelve kényszerítjük őket, hogy maradjanak a mélyben. Ott megülnek, egyre súlyosabbak lesznek, elmérgesednek. Idővel összetörik a szívet, amelyben tanyáznak."

/Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme/

.

"A boldogsághoz való tehetség a legtöbb emberben megvan, de elpuskázzák a dolgukat azzal, hogy nagy feladatokat akarnak megoldani, nagy zsákokat akarnak megemelni. Zsákokat, amikben legtöbbször haszontalan kövek vannak..."

.

/Karácsony Benő/

.

"Reménytelenül vonszoltam a lelkem magam után, mint macska a farkára kötött, zörgő, üres konzervdobozt."

.

/Cserna-Szabó András/

kép

.

"Mert még akkor is, amikor nincs szinte semmi remény, az ember valahogy még mindig találhat egy helyet magában, ahol ragaszkodhat azokhoz a dolgokhoz, amikre igazán szüksége van."

.

/Chris Howard/

.

"- Láthatja, hogy mi lesz az emberrel, ha kimegy az utcára.

- Igen - mondta Jesse. - Látom. A világ orrba vágta. És ez időről időre meg fog ismétlődni."

.

/Catherine Ryan Hyde/

.

"A boldogság egyik lehetséges receptje, ha nem érezzük úgy, hogy jogunk van bármihez is."

.

/Alan Bennett/

.

"... - Akármilyen szépek bizonyos dolgok, mérlegelned kell a kockázatokat. Mennyire kívánod, mennyire akarsz megégni?"

.

/Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme/

.

"Megőröltek, elnyűttek engem az évek! De vajon finom és csinos, halk és szépen nyugodalmas életben nem öregedtem volna meg? Ott volnék, ahol vagyok! Most már nem is tűnődöm rajta, hogy hol hibáztam el. Tán mindenkinek az élete a természete szerint fejlődik; vagy a lénye alakul hozzá a körülményeihez. Én már el nem tudom képzelni önmagam másféle múlttal és jelennel, mint ami így a részemmé vált, ilyenné formált."

.

/Kaffka Margit/

.

"Évek, évszakok, egymásba göngyölődő napok számlálatlan serege! Milyen keveset jelent így a távolság szitaszövetén át az idő szorgos mértéke, a kalendáriumi változások, és hogy hányszor reggeledett és alkonyodott a nap felettünk, hányszor váltott a természet, és tért vissza a holdújulás, vízár, hó, eső s az évszak virágai és gyümölcsei! A mi emberi életünk más osztódással igazodik, és a sorsunk - mint valami mappán - kényére kirajzolja a gránicokat."

.

/Kaffka Margit/

.

"Csak az merjen ítélve és kutatva végigemlékezni a múltján, aki már úgy teheti, mintha kívülálló második személyről volna szó. Igen, szembe kell tudnunk nézni a volttal legalább, ha már a jelennel, jövővel nem tudunk mindig."

.

/Kaffka Margit/