Vénusz és Mars gyermeke

"Gyanakvással szemlélem magam, ezt a különös ellenfelet, kinek minden titkos gondolatát ismerem, s lépéseit és cselekedeteit mégsem tudom kiszámítani."

.

/Márai Sándor/

.

"A szerelem csak tőmondatokban tudja közölni magát. Mikor a szerelem magyarázkodni kezd, cáfol vagy rábeszél, már nem szerelem, hanem emberi ügylet és szomorú végzet."

.

/Márai Sándor /

"Jó néhány éve rohant már. Sőt, nem csupán rohant, de mindeközben nem élte át az eseményeket. A pillanatokat. Egyik dologból a másikba kapott. Csapongva olvasott, pihent vagy éppen evett. Ha könyvet olvasott, egyre többször azon vette észre magát, hogy miközben falja a sorokat, gondolatai más irányba kalandoztak el. Pihenése zaklatottá vált, gondolatai, teendői, felelősségérzete nehezen engedte szabadulni. Mindez pedig azt eredményezte, hogy felgyorsult körülötte a világ, kezdtek elrepülni mellette az évek. Azt vette észre, hogy peregnek a hetek, miközben kipipálja a kipipálni valókat...S ha visszatekint...Ez ijesztette meg igazán. Alig látott, érzett valamit. Mit csináltam én akkor? Milyen voltam ott? Mit szerettem, mitől féltem? Érezte, hogy ha nem változtat emlékek nélkül marad."

.

/Légrádi Gergely/

.

A bűntudatról:

"Az első bűn elkövetése után rendesen így szól magához a bűnös: - most már mindegy. - És elköveti a másodikat is.
Fontos szó ez. Első bűnét esetleg nagy lelki tusa után követte el, de a másodikhoz nagyon hozzásegíti ez a „most már mindegy". Nem gondolkodik többé, elejti magát. Bénult lélekkel beleveti magát abba, ami már van, s ezzel elejét veszi minden további küzdelemnek, úgy, ahogy ez a szegény Fereniké is tette.
Továbbá: aki bűnösnek érzi magát és a bűnbe mindjobban belesüllyed, rendesen társat is keres a süllyedéshez, másokat is igyekszik magával rántani, mert ha más is elköveti ugyanazt, ez valamelyest mégiscsak mentesíti őt."

.

/Füst Milán/

.

"[...] emberek vagyunk, hát még a csodát is el tudjuk cseszni."

.

/Cserna-Szabó András/

.

"A sors csapásai olyanok, mint a viharos szél. Nemcsak azt akadályozzák meg, hogy bizonyos helyeket fölkeressünk, hanem meg is fosztanak bennünket mindentől, amit magukkal tudnak sodorni. Így aztán olyannak kezdjük látni magunkat, amilyenek vagyunk és nem olyannak, amilyenek lenni szeretnénk."

.

/Arthur Golden/

.

"Élete első szakaszában az ember csak akkor ébred rá a boldogságra, amikor már elveszítette. Utána eljö a második kor, amelyben abban a pillanatban,amikor kezdi megélni a boldogságot, tudja, előbb-utóbb elfogja veszíteni. Amikor Szépséggel találkoztam, megértettem, hogy én már a második korban járok, és egyben azt is, hogy még nem értem el a harmadik korba, az igazi öregség korába, ahol a boldogság elveszítésének a tudata abban is megakadályoz minket, hogy megéljük."

.

/Michel Houellebecq/

.

.

"Keveset adsz, amikor a te tulajdonodból adsz. Amikor önmagadból adsz, igazán akkor adakozol."

.

/Kahlil Gibran: A próféta /

.

"Szabad akkor leszel valóban, ha napjaid nem gond nélkül valók, sem éjszakád nem szükség és bánat nélküliek, hanem ha mindezek befonják életedet, és te mégis mezítelenül és kötelékek nélkül fölébük emelkedel."

.

/Kahlil Gibran: A próféta /

.

"Mit jelent az, hogy szeretettel dolgozni? Úgy szőni gyolcsot, hogy a szálat a szívedből húzod, mintha azt a gyolcsot az viselné majd, akit szeretsz. Szeretve építeni a házat, mintha az lakna majd benne, akit szeretsz. Gyengédséggel vetni el a magot, és örvendezve aratni, mintha az enné a gyümölcsöt, akit szeretsz. (...) Mert ha közönnyel sütöd a kenyeret, keserű kenyeret sütsz, amely az ember éhének csak felét mulasztja el. És ha utálattal sajtolod a szőlőt, utálatod mérget párol a borba."

.

/Kahlil Gibran: A próféta /