
"Mindenki életében elérkezik a pillanat, amikor a világ elcsendesül, és az ember csupán a saját szívverését hallja. Ezért aztán jobb, ha megtanuljuk felismerni ezt a hangot. Máskülönben soha nem értjük meg, mit mond."
.
/Sarah Dessen/

"Mindenki életében elérkezik a pillanat, amikor a világ elcsendesül, és az ember csupán a saját szívverését hallja. Ezért aztán jobb, ha megtanuljuk felismerni ezt a hangot. Máskülönben soha nem értjük meg, mit mond."
.
/Sarah Dessen/

.
"Ha egy nő bajban van, mindig vegyen föl valami kéket. Kék cipőt vagy kék ruhát. Egy pulóvert, melynek színe megegyezik a vörösbegy tojásának árnyalatával, vagy az ég kékjét idéző sálat. Vagy akár csak fűzzön át egy keskeny kék szaténszalagot kombinéjának fehér csipkeszegélyén. Ezek bármelyike megfelel a célnak. Ám ha egy gyertya kék lánggal ég, az egészen más, az nem hoz szerencsét, mert azt jelenti, hogy szellem költözött a házba. S ha a láng ráadásul imbolyog is, és minden alkalommal magasabbra csap, amikor a gyertyát meggyújtják, akkor a szellem már kezd berendezkedni. Körbefolyja a bútorokat és a parkettát, beveszi magát a ruhásszekrénybe, és hamarosan zörgetni kezdi az ajtókat és az ablakokat.
Néha jó időbe beletelik, mire a ház lakói észreveszik, hogy mi történt. Az emberek hajlamosak úgy tekinteni mindazt, amit nem értenek, mintha nem is létezne. Mindenáron logikát keresnek benne. A nők elhitetik magukkal, hogy estéről estére máshová tették a fülönfüggőjüket. Meggyőzik magukat, hogy egy beszorult fakanál dugítja el folyton a mosogatógépet, a vécé pedig azért önt ki állandóan, mert elöregedtek a csövek. Ha az emberek egymás torkának esnek, ha az ajtókat csapkodják és mindennek elmondják a másikat, ha éjjelente lidércálom és bűntudat veri fel őket, és ha a szerelem az émelygést hozza rájuk, ahelyett hogy boldog szédülésbe esnének, akkor tanácsos a szerencsétlenség minden lehetséges okát számításba venni.".
/Alice Hoffman: Átkozott boszorkák/

"A szerelem és a szeretet rajtaüt az emberen, meglapulva les ránk, napokig vagy évekig szunnyad.
.
A szerelem így lépett be: félig öltözötten, zavartan, páni félelemben, legyőzötten, fütyülve arra, mit gondolnak, vagy hisznek mások."
.
/Alice Hoffman/

.
.
"Az erdőben még ilyen szép időben is foltokban megmaradt a jég, és a közelben rengeteg hóvirág nyílt. Volt, aki hitt abban, hogy a Bánat Angyala régesrég a hópelyheket változtatta át hóvirággá, a tavasszal elsőként nyíló vadvirággá, hogy megvigasztalja azokat, akik átkelnek a tél vigasztalan földjén."
.
/Alice Hoffman/

"Mi más a rózsa, mint a vágy eleven bizonyítéka, az emberi sóvárgás és a földi odaadás egyedüli és legékesebb
.tanúbizonysága? De az is igaz, hogy a vágy eltorzulhat, és annak a rózsának a neve Féltékenység, ami a száraz talajban is jól nő. A Vörös Ördög ott virágzott, ahol egyetlen más rózsa sem: a kert szélén, az árnyékban."
.
/Alice Hoffman/

.
Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül a hímzett csillagok
csokra és holdat lehellek a
szemed fölé.
.
Már nem húz madarak búbos szerelme
csak házak tárják lámpás ölüket
a szélnek és hangtalan fákon
ring a szerelem.
.
Valamikor az asszonyom leszel
és átkozott költők rettentő téli
danákkal valahol a hegyeknek
alján hiába énekelnek.
.
Szép bánat feszül a homlokom
alatt és fekete tájak tükröznek
sötéten összecsörrenő fogaimon:
ne félj.
.
Csak a februári egyszerűség
érett most bennem szerelemmé
és teljes vagyok már, mint nyáron
egy zengő égszakadás!
.
/Radnóti Miklós/

.
"Tudod mi a szerelem? (...) Látni azt, amit senki más nem lát. És hagyni, hogy a másik lássa azt, amit senki másnak nem akarsz megmutatni."
.
/Luca Di Fulvio/

.
Tölgyfa nőtt
Vállamon
Húsom volt a földje telke
Mellkasomat átölelte
Gyökerével vérem merte
Úgy karózta két karom
.
Száz madárral surrogott
Röpdösött miljom levél
Úgy éltem a susogásban
Mint szökőkút tála él
Permetező csobogásban
És ha este jött a szél
Égi ormok torlaszok -
Minden levele-fonákján
Egy-egy csillag bujdosott
.
Hogy derengett minden éj
.
És mikor kidőlt a fa
Kiszakadt az éjszaka
Nincs éj nincs szele
Nincs szökőkút nincs karom
Csak a sebhely krátere
Csak a sebhely krátere
Vállamon
.
/Nemes Nagy Ágnes ...A hindu énekekből/

.
Van a kávé...
.
" A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.
Létezik ilyen kávé. ".
/Csitáry-Hock Tamás /

.
Van a szív...
Amelyben el lehet rejtőzni. Amely magába fogad, és amit magadba fogadsz. Nem kell hozzá sebész, sem műtét, hogy két szív eggyé váljon, egymásba olvadjon. Nem kell költöztető cég, hogy beköltözhess, hogy megkaphasd kulcsát. Elég egy szó, egy mosoly, és tudod, hogy ott a helyed, nyitva áll előtted, bátran beléphetsz. Ó, a szív csodákra képes. Két szív együtt egy világot képes teremteni. Egy saját világot, amelyben együtt élhetnek, boldogok lehetnek. Megteremtik Tündérfalvát, a Gyémánt tavat, puszi-bonbonokat készítenek, megteremtik a közös nyelvet, a jelképeket, amiket csak ők ketten értenek. Két szív képes legyőzni a fájdalmat, az akadályt, az időt, a teret. Két szív képes erre. De csak együtt. Csakis együtt.
És bizony, léteznek ilyen szívek.
.
/Csitáry-Hock Tamás /
Utolsó kommentek