Vénusz és Mars gyermeke

"Most jöttem rá, mennyire szeretem. Most jöttem rá, ez nem puszta szerelem, ez több annál. De vajon ő is így érez irántam? Vajon ő is így szeret? Vagy egyszerűen jól érzi magát velem? Miért kell ilyen bonyolultnak lennie mindennek? Miért nem lehet tudni, mit éreznek egymás iránt az emberek? Olyan sok kérdés, és olyan sok válasz. Ha jobban belegondolok, egész életünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Minden nap megtaláljuk egyikre a választ, ugyanakkor felvetődik egy újabb. Soha véget nem érő körfolyamat ez. A kérdések soha nem fogynak el, a válaszok pedig nehezen találhatóak meg. És ha meg is találjuk, az nem garancia, hogy az életünk jobb lesz, sőt... Lehet, hogy még jobban fog kínozni a válasz, mint a kérdés. Nem is baj, hogy nem tudjuk, hisz akkor nem lenne izgalom az életünkben. "

Mészáros Rita

"Add meg a hangot,
s én zenévé varázslom
hangulatodat."

Szabolcsi Erzsébet

Boldogan mennék
hozzád, ha te várnál rám
boldogtalanul.

Szabolcsi Erzsébet

"Ne szólj, szól helyetted a csend.
Ne nézz, hunyt pillád mögött vagyok.
Ne hívj, hívnak az álmaink.
Ne keress, hisz úgyis ott vagyok."

Szólj,

fújja hangod felém a szél!

Nézz,

szemed tükrében ragyogok.

Hívj,

érezzem, hogy lobogva vársz.

Keress,

szeress, lásd melletted vagyok.

Szabolcsi Erzsébet

"Amint múltak a napok, megfásult, elzsibbadt benne valami. Szinte elfelejtett mindent, ami volt. De azért szenvedett. Mert ha nem is gondolt arra, ami volt, érezte, hogy az, ami volt, már nincsen. Mint az állat, mely múlton és jövőn kívül az örök jelenben él. Mint az a kutya, mely nem kap enni, s nem tudja, hogy mi bántja, és mégis folyton odavánszorog az üres ételes táljához, körülszaglássza, s miután látja, hogy semmit se lát, csüggedten a vacka felé kullog, vissza-visszasandítva."

Kosztolányi Dezső

"Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a tiedet gondatlanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt. Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá feledés-tapaszt és úgy járj vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt."

Wass Albert

"Tudta, milyen érzés efféle fájdalommal élni, ami terjed és lüktet, amit az okoz, hogy valaki nem törődik eléggé az emberrel.

Ha valaki nem szeret elég erősen."

Mit is adhatnék?

.

Nem verset adok, csak szavakat,

nem komoly mondandót,

csak néhány pihe-puha lágy szót,

kedvest és bársonyost,

mely csapongó lepke szárnyán feléd repül.

Nem dalt hoztam, csak hangokat,

nem zengő melódiát,

csak néhány eldúdolt foszlányt sodor feléd

a hulló leveleket gördítő szél.

Nem szerelmet adok, csak lángokat,

vágyakat és álmokat

melyek simogató szavaimmal,

lelket érintő eldúdolt dallamaimmal

feléd szállnak,

rád találnak,

s óvó tenyeredbe bújnak.

Adnék verset, ha kérnél.

Adnék zenét, ha hallgatnád.

Adnék szerelmet, ha szeretnél.

.

Szabolcsi Erzsébet

KIMEREVÍTETT PILLANATKÉP

.

Fekszünk és egymásra simulunk.

Így. Ne mozdulj!

Semmi sem kíván magyarázatot.

Két egybevágó test,

kivágott síkidom,

geometriai alakzat.

Közötte a bőrön át

beszivárgó végtelenség.

Vagy és vagyok.

Teljesen és töményen.

Halmazállapot nélkül.

Mellkasod a mellemen.

Szíved a mellkasomban.

Nem történik semmi.

Minden most történik.

A nagymutató a kismutatóhoz ér.

Percekre bontott örökkévalóság.

Mozdulnak a tárgyak.

Rezeg a tér.

Te ne mozdulj!

Fölöttünk száguld az idő.

Mi fekszünk és egymásra simulunk.

.

Ágai Ágnes

Hogyha zene szól,
vagy ha a meleg fürdőkádban ülök,
úgy borzongok, mintha fáznék.
Legjobb lenne a fürdőkádat
színültig megtölteni zenével,
és búvárruhában elmerülni benne.

Ágai Ágnes