Vénusz és Mars gyermeke

      Nemes Nagy Ágnes: Madár   Egy madár ül a vállamon, Ki együtt született velem. Már oly nagy, már olyan nehéz, Hogy minden léptem gyötrelem.   Súly, súly, súly rajtam, bénaság, Ellökném, rámakaszkodik, Mint egy tölgyfa a gyökerét, Vállamba vájja karmait.   Hallom, fülemnél ott…

    Az én csendem... . Az én csendem nehéz, mint az árvák könnye, vádol, majd könyörög, úgy zuhan a földre, hideg és kőkemény, mint késben a szándék, legforróbb szavad is megdermedt ajándék . .   Az én csendem konok, mint ránc a homlokon, s úgy telepszik reád,…

      " Azt hiszem, az életben egészen pontosan meghúzható a fiatalság és az öregség közötti határvonal. A fiatalság az egoizmussal ér véget, az öregség a másokért élt élettel kezdődik. Az én véleményem a következő: a fiatalok sok élvezetet és sok szenvedést kapnak az élettől, mert csak…

    Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,nekem szülőhazám itt e lángoktól öleltkis ország, messzeringó gyerekkorom világa.Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ágas remélem, testem is majd e földbe süpped el.     Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is,…

    .   " Egy napon csendes lesz az ember. Már nem vágyik az örömre, de nem is érzi különösebben kisemmizettnek, megcsaltnak magát. Egy napon az ember tisztán látja, hogy mindent megkapott, büntetést és jutalmat, s mindenből annyit kapott, amennyi érdeme szerint jár neki. Amihez gyáva volt,…

          Olyan vagyok ma, mint a szél, szaladni vágyom szüntelen. Könnyű testtel, láthatatlan, csak futnék át az életen. Nézném fentről nemtörődöm', a létfolyam mint kavarog. Nem zavarna semmit bánat, csak lennék, mint az angyalok. S mi vagyok? Csak halk lélegzet, mondat végén a három…

         Olyan fagyos minden. Úgy érzem mostanában, kísért a múlt.     Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! – S rászórni szórva mindent, ami…

        . Ágai Ágnes: Nevetve jöttem a világra Nevetve jöttem a világra,tréfának véltem az egészet.Aztán gondosan, szépen, türelemmelmegtanítottak sírni.Most már megy folyékonyan.

    SZAKADÉK   Két perc tátongó szakadéka köztzuhanva is fölnyújtom még kezem.Vagyok. Jelentkezem.   /Zelk Zoltán :Haikuk/