Vénusz és Mars gyermeke

" Jóságában, tisztességében, becsületében soha nem lehet legyőzni az embert. A rossz, a gonosz, a becstelenség, tisztességtelenség erői ideig-óráig felülkerekedhetnek, (...) de végérvényesen nem nyomoríthatják meg az embert. A jóság, az igazságosság, a tisztesség. a becsület igénye olyan mélyen él bennünk, oly szüntelen jelenvaló, hogy nem lehet olyan helyzet, nem lehet olyan dilemma, melyben ne tudna eligazítani bennünket, melyben ne lenne képes meghatározni egyedül helyes magatartásunkat. Lelkiismeret, ha tetszik, szokrátészi hang ez, mely csendben marad, ha jót teszünk, de rögtön megszólal, tiltakozik, ha rosszra készülünk. Ettől van az, hogy a gazember mindig tudja, hogy gazember s ezért nem menthetjük fel a bűnössége alól."

.

/Sánta Ferenc/

"A gyász olyan, mint az ember lánya. Eleinte állandóan velem volt, belém kapaszkodott, soha nem engedett el, egy másodpercre sem. Követelte a testem, a figyelmem. Aztán olyan lett, mint egy kislány, aki több órán át békén hagyott, amíg más helyeken kószált. Most olyan a gyász, mint egy tinédzser. Aki állandóan ott van, akit soha nem felejtek, de aki egy másik életet él, és hagyja, hogy én is éljem az enyémet, és aki egyszer-egyszer a legértelmetlenebb követelésekkel áll elő."

.

 /Helene Uri: Szavak a múltból/

"Fagyott tócsára léptem tegnap

reccsent a szürke jég,

vigyázz, ha szívemhez érsz,

csak egy mozdulat elég,

hogy megpattanjon rajta a

védővé dermedt zúzmara!

Úgy jöjj hát el, pille könnyedén,

csak mosollyal ajkadon

magad keresd meg, hol fagyott

még jéggé a fájdalom,

csak simogasd meg melegen

váljon harmattá szívemen."

 .

/Gárdos Péter: Hajnali láz/

" A hazugság elpusztítja az embert, megöli a boldogságot. A hazugság ingovány, nem lehet rá építeni."

/Berkesi András/

“Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat, a jövő pedig soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezed vagy reméled. Fájdalmad, félelmed és dühöd, sajnálkozásod és bűntudatod, irigységed és terveid és sóvárgásaid csak a múltban vagy a jövőben élnek.”

(Dan Millman – A békés harcos útja)

„Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?”

.

    / Neil Gaiman: Csillagpor/

" Nem váltottam az életre jegyet,

  elvétettem az érzések ajtaját,

  nincs olyan vágy vagy alkalom,

  amit el ne hibáztam volna."

/Fernando Pessoa/

"Fontos még most, az elején tisztázni, mi a különbség igazság és hazugság között. A hazugság benn marad az ember fejében, mint a migrén. Az igazság meg olyan, mint a bumeráng. Fejen talál, jól felráz, és már távolodik is a látóhatár felé. Az igazság senkié."

 .

/Kari Hotakainen: Az életkereskedő/

"Egy bizonyos kor után mindenki elszenvedi a maga sebeit, meggörnyed a maga terhe alatt, és kínlódik az élete nehézségei miatt, és gyakran mindez megtöri az embereket. Senki sem maradhat sértetlen... Az ember jellemét a lelki sebei és forradásai határozzák meg. Néha a szenvedés gazdagítja a lelket, néha épp ellenkezőleg, összetöri."

/Danielle Steel/