/kép/

Szabó Magda: Ősz

Ilyenkor már csak a felleg kövér

meg az eső, mely bő kontyát kibontja,

ám apad a víz a rakpart kövén,

s a hegyek és fák sorvadnak naponta.

Fogy az erdő, a színét váltja, bágyadt,

sovány a város, olyan egyszerű lett:

nyurgább a kémény, horpaszak a házak,

hajnal s alkony közt a rés egyre szűkebb.

A tömör levegő is lefogyott,

keskeny, hasít, és hajlik, mint a penge,

a szenvedély nem tombol, csak morog,

vackot keres, megbúvik a szívekbe.

A vidék is sovány. Diója csörren,

a mustja csorran, mégis ösztövér.

Benned nézem magam már, mint tükörben,

s oly mindegy, én sovány vagyok, kövér.

Köd birkózik az ideges szelekkel;

meddő az írás. Mégse voltam meddő.

Csörög a vers. A termésem kinek kell?

Te gyűjtöd be s a kékszemű jövendő.

Mit feleljek, ha megkérdez az ősz?

Kopár a hegy, vetkőzik a faág.

A visszhang sem volt sosem ismerős,

mért volna ismerős a némaság?

" Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.

Hiányosságom váljék jósággá benned.

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.

Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában."

/ Weöres Sándor  /

"A stratégia nem azt jelenti, hogy kiterveljük, mit teszünk majd, ha történik valami, hanem azt, hogy előre kiszámoljuk, mi történik annak következtében, amit teszünk."

/Garri Kaszparov/

Vesztegzár

Karanténba vonult az elmém.

Önkéntesen, ez nyilvánvaló,

hiszen most, friss tavasz idején

szökken szárba igazán a szó.

Vagy tán lelkemre került pecsét,

hogy nem szólít meg se rossz, se jó,

most hiába rázza ketrecét,

a rím is csak bilincsnek való.

Abroncsban az összes gondolat,

miket féléber éjek szültek.

Versek talán vesztegzár alatt,

s egy nap egyszerre kirepülnek.

.

/Sárhelyi Erika/

Türelmesen várok Sárhelyi Erikára...viszont meg kell hagyni, ő még a "vesztegzár " alatt is tud alkotni , sőt nem is akár hogyan.

/kép:https://www.facebook.com/Lady-Mabels-Secret-World/

"Vulkánomon kinőtt a Fű
Dereng a Pázsiton –
Egy hely ahová a Madár
Leszállhat bármikor –

Vöröslik alatta a Tűz
A Föld is reng vele
Feltárhatom –
Magányom áhítattal tölti be..."

/Emily Dicinson/

/kép/

" A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban. Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az, ami még mindig bántja, felháborítja őket, és mi az, aminek már nincs jelentősége számukra. Azokat kihúzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát. Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs. Ilyenformán idővel kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok. "

/Popper Péter/